Azzal kezdem talán, hogy ez nagyon kellett. Nagyon kellett egy ilyen közösség itthonra, mert: igenis hús-vér autóbuzi nemzet vagyunk, hiszen egy ennyire pici országban egy talin bemutattuk a teljes old/youngtimer JDM spektrumot aranyosan aprótól ultimate VIP méretig; s mert kellenek a kis talik a TC Parkoló Parádé féle mega-összejövetelek mellett a hangulat megőrzésére.
Nekem személy szerint azért volt igazán maradandó ez a szombat, mert az első autóstali volt, ahol végre én is hoztam valamit a többieknek, nem csak a kidülledt szemeimet és csorgó nyálamat mások gépei láttán, és végre egy őszinte közösségben lehetett ölöndülni a saját és mások irracionális négykerekű marhaságaira, önfeledten, jó hangulatban, nagyon szép helyszínen.
És igen, azok az említett irracionális négykerekű marhaságok... Mindben volt egy nagyon közös dolog: a szerethetőségük. Hogy mindben volt legalább egy, de inkább több olyan apró részlet, amiktől az elsőre esetlennek tűnő kis kockák oly nagyon bele tudták lopni magukat nemcsak a tulajaik szívébe, hanem minden látogatóéba is. A Charmant pirosra pingált R-je a váltógombon, a Sunny kibillenthető oldalablakai a lehúzható ajtóüvegek és a fix hátsó oldalablakok között, a Cedric (no itt bajban vagyok, nehéz apróságot találni azon a hajón) kisablaka a C oszlopon az emblémával, a Terce teliüveg csomiajtaja, a Colt gyári csíkjai, a Trcel és a 323 napfénytetjének kis krómozott szélterelője, a másik 323 piros Turbo felirata a motortérben, az FWD Starlet szent kvarcórája, az RWD Starlet "5 Speed" felirata a hátfalon, a Prelude kretén műszeregysége, a Galant Turbo indokolatlan mennyiségű elmerottyant részlete a mindenhol Turbo ülésektől kezdve a parizelbimbókat megszégyenítő méretű fénykürtön és ablakmosógombon át a spoiler tetejébe nyomott Mitsu feliratig, a Corolla 4AGE-je, a világ legviccesebb intercoolere a Cappuccinón, a Super Carry csakúgy önmagában, és a négy karbi borzalom hangja a versenyautón - na ezekért bőven megérte eljönni Győrből. És ha még a project carok istenei is úgy akarják, remélhetőleg augusztus végén Laurát is meg tudom majd járatni kicsit, mert most már a motiváció 110 %-ig megvan hozzá.
Aki hallott kifordulni az aszfaltra a Tigris elől, az gondolhatta, hogy a helyszínt mennyire értékeltem. Csodás volt a tópart, de igazán a hazaút adta meg az érzést. Pilisszentlászló után egy Dobogókői gyors következett, ahol egy pár fénykép elcsattintása adott esélyt a fékeknek, hogy ledobjanak magukról néhány Celsiust és ezzel felkészüljenek az Esztergom felé vezető következő etapra. Elképesztő utak, véget nem érő visszafordítók, soha el nem fogyó tapadás rakott a Lega első két ülésén krumpliszsákként ide-oda zuhanó idióta képére olyan mosolyt, amit szintetikus cuccok sosem, és a visítozásunkat csak a tiltásig forgatott motorból előbújó WRC bubogás nyomta el időről időre. Esztergomig sikerült fogyasztási rekordot is döntenem (35l/100 km átlagban), és boldogan mondhatom, hogy minden cseppje megérte - sőt, ha kétszer ennyit kért volna, akkor is.
A végén kicsit komolyabban, hadd köszönjem meg a kiváló szervezést, a király helyszínválasztást, és mindenkinek, aki ott volt, a brutáljó hangulatot. Nagy élmény volt, csak így tovább Japtimers, reméljük, sok ilyen lesz még!
u.i.: RWD-éhez hasonló "ruhatuningot" szívesen vállalok




'80 Toyota Corolla GT Coupe
'88 Toyota Corolla GT-i Liftback
'82 Toyota Starlet versenyautó - építés alatt
'69 Toyota Corolla Sedan - felújítását várva